Az asztrológia gyűjtőfogalom. Benne jósnők, horoszkópok, csepűrágók, csillagjósok egyvelege és sok hiszékeny ember. Az előbbiek megjósolják az utóbbiak jövőjét a csillagok állásából.

Az asztrológus (a görögből átvett héber szóval Ictágnin), vagyis csillagjós, azzal áltatta az ókorban a hiszékeny embereket, hogy sorsuk a csillagokban van "megírva" és ők ezt képesek - jó pénzért - felderíteni. Innen már csak egy fél lépés volt a "csillagimádás" pogány gyakorlatáig (ávodát kochávim, vagy röviden Áku"m). Ez az áltudományos szemfényvesztés valószínűleg azért járt sikerrel a hiszékeny emberek megtévesztésében, mivel kihasználta azt a respektust amivel a művelt emberek az asztronómiával kapcsolatban viseltettek. Fölösleges itt hangsúlyozni a különbséget az asztronómia és az asztrológia, vagyis a csillagászat és a csillagjóslás között. Az előbbi egy komoly tudományág, míg az utóbbi...

Az ókorban, jóval az időszámítás előtt, voltak zsidók is, akik hittek az asztrológusok jövendöléseiben. A Midrás idézi Ábrahám ősapánkat, aki panaszkodik Istennek, hogy nincs gyereke, és hogy "látja a csillagokban" hogy nem is lesz neki. Az Örökkévaló válasza: hagyd a csillagjóslást (szó szerint: 'menj ki asztrológiádból') mivel Izrael nem áll a csillagok fennhatósága alatt ("Éjn mázál löjiszráél"). "Ábrámnak nem lesz fia - de Ábrahámnak lesz" (Midrás Börésit rábbá, 44, 12 és Sábbát 156). Ez azt indikálja, hogy a zsidók egyenesen az isteni felügyelet alatt állnak, de nem zárja ki, hogy mások életét a csillagok irányítják, mint Isten küldöttei.

A Midrás bölcsek szerint tehát Ábrahám hitt a csillagokban és különleges isteni beavatkozásra volt szükség, hogy "kimenjen az asztrológiából". Lehet hogy ez a midrási vélemény, nem feltétlenül Ábrahám hozzáállását tükrözi (hiszen nem tudhatjuk mi volt az) hanem a babilóniai talmud és Midrás bölcsek véleményét, akik a maguk idejében nem határolódtak el teljesen a csillagjóslástól. Ábrahámot a Tóra "próféta"-ként emliti (1. Mózes, 20, 7) és egy prófétának nem kell és nem illik csillagjóslással foglalkozni.

A "csillagokban megirt" szerencse

A zsidó források bőven idéznek nem zsidó királyokat, akik hittek a csillagjósokban és azok jóslatai alapján rendezték be életüket. A Midrás elárulja, hogy Potifár felesége (többek között) azért erőszakoskodott Józseffel, mert csillagjósai azt mondták neki, hogy fia lesz tőle. Azok persze tévedtek, mert Józsefnek, Osznáttól, a Potifárné lányától, lett két fia...

Az üldöztetés Fáraója is azért dobatta a héber gyerekeket a vízbe, mert asztrológusai azt mondták neki, hogy a zsidók szabadítója (Mózes) a vízben nyeri el büntetését. Ezek is tévedtek, mert amit "láttak" az a Pörlekedés Vize volt, ami miatt Mózes nem mehetett be az Ígéret földjére.(Szóta, 12,b). Ebből is kitűnik, hogy nemcsak a Fáraó hitt a csillagjósokban, hanem az idézett Talmud bölcsek is hittek bennük.

(Zárójelben, csak hogy lássuk az abszurdum nagyságát: A felvilágosult huszadik században, a második világháború kellős közepén, a náci diktátor, Hitler Adolf, is tanácskozott csillagjósokkal és nem egyszer hallgatott rájuk, szemben hadvezérei véleményével!).

Érdekes módon a talmud bölcsei közül is sokan hittek a csillagjósok (Kaldeusoknak is nevezték őket) képességeiben előre látni szerencsétlenségeket.

Ismeretes a történet rabbi Akiba lányáról, akinek megjövendölték a csillagjósok, hogy esküvője napján megmarja őt egy mérges kígyó és meg fog halni. Őt és a családot ez, érthetően, nagyon aggasztotta.
Az esküvő rendben lezajlott. Másnap reggel a fiatalasszony hajtűjén, amit előző este a falban levő nyílásba dugott - egy mérges kígyót találtak - holtan.

Akiba, aki egész odavolt, megkérdezte lányát, mit tett előző nap, valami különlegeset, mondja el a tegnapi nap eseményeit. Semmi különös nem történt - mondta a lány. Este, a lakoma kellős közepén, egy kéregető kopogtatott az ajtón és enni kért. Mivel mindenki el volt foglalva - maga a menyasszony nyitott neki ajtót és odaadta neki adagját. Ennyi az egész.

"Jótéteményt gyakoroltál! Micvát csináltál!" - kiáltott fel rabbi Akiba - és írva van hogy a "Jótétemény (Cödáká) megment a haláltól"! (Példabeszédek, 10, 2).

A jótétemény beleszól...

A Talmud uo. (Sabbat 156,b) több hasonló történetet ismertet, amelyekből kicseng, hogy a hivő zsidókra nem érvényesek a csillagjósok jövendölései, mivel a zsidók a csillagképek szerencsekorongja (és benne a 12 csillagkép) felett állnak. Ezt úgy értelmezték, hogy ugyan a csillagoknak van "beleszólásuk" a népek egyedeinek sorsába, de a zsidók, viselkedésükkel, imáikkal, megváltoztathatják a csillagok "elrendelését. A fenti történetből kiviláglik, hogy még egy olyan nagy ember, mint rabbi Akiba, a Tanaiták legnagyobbika, is aggódott, mivel hitelt adott a csillagjósok rémjövendölésének, amit csak azáltal látott kivédhetőnek, hogy lánya valami különleges micvát csinált, esküvője napján.

Adin Steinsalz rabbi megjegyzi Talmudjában, hogy "annakidején
Babilóniában az asztrológia komoly tudománynak számított - - - ennek ellenére a babilóniai Talmudban, aránylag keveset foglalkoznak az asztrológiával, talán azért, mert Bölcseink általános véleménye szerint a csillagképeknek nincs hatáskörük a zsidókkal kapcsolatban." Ezzel kapcsolatban idézték Bölcseink az egyik prófétai verset, amelynek alapján kimondták, hogy "Izrael (vagyis a zsidók) nem állnak a csillagképek fennhatósága alatt (Éjn mázál löjiszráél"):

"Halljátok, amit az Örökkévaló mond nektek, Izrael Háza. Így szól az Örökkévaló:
"A pogányok szokásait ne tanuljátok el és az égi jelektől ne rettegjetek, mert csak a pogányok félnek azoktól!" (Jeremiás, 10, 2).

Az "Éjn mázál löjiszráél" mondást (ami úgy is lehet fordítani, hogy a zsidóknak nincs (a csillagokban megírott) szerencséje, Rási úgy értelmezi, hogy "ima és érdemek által megváltozik Izrael csillagképe (szerencséje jóra fordul)" (uo.). Azt jelentené ez, hogy Rási hitt a csillagokban megállapított sorsban -amit a jó magaviselet és ima megváltoztathat jóra? Akárcsak rabbi Akiba és lánya esetében?
Azt is mondták a bölcsek (uo. 151 b), hogy"a szerencse forgandó", mint egy kerék, amely egyszer fel, egyszer le. Rabbi Chijja szokta mondani a feleségének: ha jön egy koldus, haladéktalanul adj neki enni, hogy majd adjanak fiaidnak is! A megdöbbent asszony kérdezte férjét: ezzel "áldod" (illetve átkozod) fiaidat? Mondá neki rabbi Chija: a szerencse forgandó! Egyszer fel egyszer le. Rabban Gámliel, Jehuda (a Fejedelem) fia hozzátette, hogy "aki könyörületes, azon könyörülnek az égből" (vagyis kivonják a "forgandó szerencse" csillagzata alól).

A csillagjósokat nem kérdezzük

Amint látjuk Izrael bölcseinek többsége elutasította a csillagjóslást, illetve azt nem relevánsnak tekintették, ami a zsidókat illeti. A Talmudban másutt (Pszáchim 113b), kimondják, hogy az ember ne is kérdezze a csillagjósokat és ezt egy tóra verssel támasztják alá:

"Légy feddhetetlen Istened az Örökkévaló előtt! Ha ezek a népek- - - jövendőmondókra és varázslóra hallgatnak, de neked nem engedi ezt meg istened az Örökkévaló!" (5 Mózes, 18, 13-14).

Légy feddhetetlen (Támim) ami jelenthet romlatlant, jámbort és egyeneslelkűt is. Ez kizárja a csillagjóslással kapcsolatos praktikákat, amelyek előbb-utóbb csillag, illetve bálványimádásba torkollnak. Ezt a talmudi passzust idézi a Sulchán Áruch is (Jore Déá 179, 1) amikor röviden kimondja a halacha véleményét: "Nem kérdezik a csillagjósok és jövendőmondók véleményét!" Iszerlis indokolásul hozzáteszi a fenti verset, amely megköveteli a feddhetetlenséget a zsidó embertől. Iszerlis hozzáteszi a magától értetődőt: természetesen tilos kérdezni a varázslókat, kuruzslókat, időjósokat, stb. (lásd, a Mit mond a halacha a Dárché Háemoriról (gój szokásokról).

Maimonidés (Rámbám) volt úgy szólván az egyetlen Izrael bölcsei közül, aki már 900 évvel ezelőtt, egyértelműen különbséget tett a tudományos asztronómia és az áltudományos csepürágó asztrológia között.

Maimonidés három szinten utasította el az asztrológiát és bizonyította be annak hazug és áltudományos voltát: tudományos szinten, filozófiai szinten és történelmi szintén. Az utóbbiban Rámbám azt mondja, hogy az A-t politikusok találták ki, hogy általa egyesítsék mögöttük a tömegeket, stb.(Pérus Hámisnájot, Ávodá Zárá, 3,7, valamint Misne Tora Hilchot Ávodá Zárá 11, 16 és a Tévelygő harmadik kötetében, a 37. fejezetben. Lásd erről részletesen Dror Fixler cikkét, Tchumin. 19. kötet, 439-447 oldalak)

Egy ismert levelében, amit dél-franciaországi rabbik kérdésére válaszolva irt - Maimonidés az asztrológiát babonának nevezi. Szerinte a Tóra arra tanít bennünket, hogy az ember sorsát Isten határozza meg, "személyesen", vagyis nem küldöncök által (amelyek a csillagok). Ezen felül az ember maga ura sorsának, jó illetve rossz ösztöne által. Ha nem így lenne - a Tóra parancsolatai értelmetlenek lennének - írja. A Talmudban említett asztrológiával kapcsolatban megjegyzi Maimonidés (az említett levélben), hogy azokat nem szabad szó szerint venni, amikor azok ellenkeznek a logikával. "Az embert úgy teremtették - írja - hogy a szemei elől vannak és nem hátul, ("Ádám éjnáv börosó") logikusan kell viselkednie és ennek megfelelően elutasítani az asztrológiát, még akkor is, ha az említve is van a rabbinikus forrásokban" (Idézet - angolból. A levélváltást megjelentette Alexander Marx, a Hebrew Union College évkönyvében, 3. kötet, 1926).

A horoszkópok és hivőik

Logikus lenne azt hinni, hogy manapság, amikor az ember a holdba repül és a csillagászat nagy eredményeket mutat fel - eltűntek ezek a babonák és az emberek nem foglalkoznak ezekkel a badarságokkal.
Az igazság azonban az, hogy a tömeg média csak alátámasztja és erősíti a buta emberek hiszékenységét. "Komoly" újságok rendszeresen közlik a csillagjósok prognózisait, amelyeknek sikerül nem egyszer pánikot is kelteni és már nincs újság szerte a világon, amelynek ne lenne állandó horoszkóp rovata, amit tudálékos sarlatánok írnak, komolynak szánt jövendöléseiket a saját kútfejükből (illetve kisujjukból) merítve.

Két személyes élmény: A Mááriv című lapban húsz évvel ezelőtt késhegyre menő vita folyt: horoszkóp igen vagy horoszkóp nem. Az ellenzők azt mondták, hogy ezt csak olcsó bulvárlapok csinálják, amelyek olvasóközönsége cselédlányokból áll. Mondanom sem kell, hogy a horoszkóposok győztek.

A másik élmény: az izraeli magyarnyelvű napilapban egy jó barátom "csinálta" az emberek sorsát. Egyszer egy héten nekiült írógépének és írta. A háta mögött mindig állt egy-két gépírónő, akik feszülten figyeltek, mert akarták tudni, mi lesz a sorsuk a jövő héten...

Összegezve: az asztrológiát nemcsak a Halacha, hanem a józan ész is ellenzi és tiltja. Ez a primitív emberek bibliája, melynek "szerzői" kihasználják a primitív emberek hiszékenységét. Az ember sorsa saját kezében, viselkedésében van. A szabad választás jogán, lehet jó, vagy az ellenkezője. Ha segít magán - Isten is megsegíti

HALACHA a zsidó vallás törvényeinek összefoglaló neve. Ismert döntvénytárai Joszef Káró Sulchán Áruchja, a Remá megjegyzéseivel, valamint Maimonidés Jád Hácházáká (14 kötetes) törvénytára. A Responsum irodalom évszázadok óta kíséri és bővíti, aktualizálja a Halachát, hogy az a modern kor minden kérdésére választ adjon.